Abu-Dzabiban megkezdődtek az amerikai közvetítésű ukrán–orosz tárgyalások – amerikai tisztviselők a háború „végső lezárását” említik

A Guardian szerint a tárgyalások kedden indultak az Egyesült Arab Emírségek fővárosában; a Politico szerint kétnaposak. Amerikai kormányzati tisztviselők arról beszéltek, hogy a háború „végső lezárását” keresik, és új, hosszú távú biztonsági architektúrát vázolnának fel Oroszország és Európa között. Ugyanezek a tisztviselők a Guardian szerint azt mondták, Európának „az asztalnál kell lennie” a háború lezárásához; felmerült a 2022 után felfüggesztett NATO–Oroszország Tanács felélesztése és szankciók esetleges feloldása is, valamint – szintén amerikai állítás szerint – Ukrajnának adott, a NATO 5. cikkéhez hasonló biztonsági garanciák lehetősége. Egy tisztviselő a Guardian szerint úgy fogalmazott: „Amit kapnának, lényegében nagyon hasonló lenne a NATO-hoz” (“What they would be getting would be effectively very similar to Nato”). Ezek amerikai tisztségviselők állításai, nem megállapodás.

A BBC szerint Moszkva nyilvánosan azt követeli, hogy Ukrajna adja fel a Donecki terület még ukrán kézen lévő részeit, Kijev viszont a frontvonal befagyasztását szeretné. Egy, a tárgyalások előtti napon nyilatkozó amerikai tisztviselő a BBC szerint azt mondta: ez a nyilvános álláspont, de Moszkva és Kijev „egy kis rugalmasságot, magánúton” mutatott. A tisztviselő szerint a donecki és a területi kérdés mindaddig nem oldható meg, amíg nem látszik, milyen lesz a háború utáni biztonsági architektúra.

A Politico Europe keddi, Abu-Dzabiból datált cikke szerint amerikai tisztviselők azt mondták: „Európának az asztalnál kell lennie” (“We need Europe at the table”), és javaslatuk az, hogy „a háromoldalú forduló után vonjuk be az európaiakat a beszélgetésbe” (“bring the Europeans into the discussion after this trilateral”). A Politico szerint ugyanezek a tisztviselők azt szeretnék, hogy a mostani legyen az utolsó olyan forduló, amelyen Európa nem vesz részt teljes jogú tárgyalóként; az első nap a biztonsági garanciákról és Európa biztonsági architektúrájáról, a második a területi kérdésekről szólna. A BBC szerint az Egyesült Államok többoldalú formátumot javasolna, de egy tisztviselő megjegyezte: „remélhetőleg az oroszokat is magunkkal tudjuk hozni” (“Hopefully we’ll get the Russians on board”), mert Moszkvának „rossz szájíze van az európaiakkal”.

A Guardian szerint Kaja Kallas, az Európai Unió főképviselője hétfőn, a G7-külügyminiszterek találkozóján azt mondta: „Már van európai biztonsági architektúránk”, amely nemzetközi megállapodásokat is magában foglal, „köztük a szuverenitásra és a területi integritásra vonatkozó orosz kötelezettségvállalásokat. A probléma az, hogy Oroszország ezeket a megállapodásokat nem tartja be.” (Az eredeti angol szöveg: “We already have a European security architecture in place. This includes international agreements under which Russia has undertaken obligations, including with regard to sovereignty and territorial integrity. The problem is that Russia is not respecting these agreements.”) A BBC szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn arra kérte a feleket, hogy a NATO-szövetségeseket és az uniós tagállamokat vonják be minden, Európa biztonsági architektúrájáról szóló érdemi tárgyalásba.

A Guardian szerint Trump arról is beszélt, hogy egy végleges megállapodásban Ukrajnától területfeladást várnának, és a megállapodás „egy kicsit más alakkal” zárulna (a Guardian angolul: a “little bit different shape”). Jared Kushner, Trump veje és az egyik vezető amerikai tárgyaló a BBC szerint az X-en azt írta: a tárgyalások a háború utáni biztonsági aggodalmakra összpontosítanak, és legfeljebb „lendületet adhatnak a tárgyalások következő szakaszához” (“build momentum toward the next phase of negotiations”). A BBC szerint az orosz küldöttségben ott van Vlagyimir Medinszkij, Szergej Rjabkov és Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes, Igor Kosztyukov hírszerzési vezető és Jurij Zsigarlovszkij tábornok; az ukrán oldalon Rusztjem Umerov, Kirilo Budanov és David Arahamija.

A tárgyalások előtti napot, Zelenszkij hétfő esti nyilatkozatát és a csapásokat az AP alapján változatlanul így összegezzük.

Az AP szerint a háromoldalú tárgyalások kedden (november 10.) kezdődnek az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban, és két napig tartanak. Az előző ilyen forduló februárban volt. Az amerikai oldalon Jared Kushner és Steve Witkoff közvetít; Kushner az X-en úgy fogalmazott, hogy a prioritások között van a konfliktus lezárása, a háború újrakezdésének megakadályozása, Ukrajna háború utáni gazdaságának élénkítése és a humanitárius segítség.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő este (budapesti idő szerint 22:13-kor) hitelesített X-fiókján azt írta: „Tárgyalócsoportunk már az Egyesült Arab Emírségekben van. Az első találkozó holnap lesz. Európai partnereink is ott lesznek, és velük külön formátumokban is egyeztetünk. Mindennek egyetlen célt kell szolgálnia: hogy közelebb hozzuk a valódi békét.” (Az eredeti angol szöveg: “Our negotiating team is already in the United Arab Emirates. The first meeting is tomorrow. Our European partners will also be there, and we will have separate formats with them. All of them must serve one purpose: bringing real peace closer.”)

Moszkva szerint az abu-dzabi tárgyalások háromoldalúak, európai képviselők közvetlenül nem vesznek részt bennük; Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő ezt erősítette meg. Európai tisztviselők szerint ugyanakkor lesznek képviselők az Emírségekben; Ukrajna főtárgyalója, Rusztjem Umerov szerint európai hivatalnokok „külön egyeztetést” tartanak a kijevi küldöttséggel. Kushner szerint a tárgyalások előtt konzultálnak Ukrajna, az EU, a NATO, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország képviselőivel. Donald Trump a 60 Minutes vasárnapi interjújában azt mondta, Moszkva és Kijev „nagyon közel” van a megállapodáshoz; korábbi háborús kijelentései nem mindig váltak valóra.

A tárgyalások előtti napon a felek csapásokat váltottak. Az orosz védelmi minisztérium szerint orosz erők négy elektromos alállomást céloztak meg Kijev, Dnyipropetrovszk, Cserkaszi és Vinnicja megyében. Az ukrán légierő szerint éjszaka 317 különböző típusú drónt – köztük 105 sugárhajtásút – indítottak Ukrajna ellen. Odesszában ukrán helyi vezetők szerint egy drón élelmiszerraktárt talált el, amely óvodák és iskolák ellátására szolgált; hárman meghaltak – ezt az AP is átvette. A Leningrádi terület kormányzója, Alekszandr Drozdenkó szerint tűz ütött ki a KINEF (kirisi) olajfinomítónál, az egyik legnagyobb orosz finomítónál, több mint 1200 kilométerre az ukrán határtól; az AP ezt orosz közlésként adta tovább. Az ukrán vezérkar szerint ukrán erők egy Szentpétervár melletti, Iskander-rakéták szilárd hajtóanyagát gyártó üzemet is csaptak.

Hadi helyzet – amit a felek állítanak

• Kosztyantinyivka és a pokrovszki irány (ukrán vezérkar, egyetlen forrás): Az Ukrinform az ukrán fegyveres erők vezérkarának november 9-i, 22:00-s (kijevi idő) jelentésére hivatkozva azt írta: a kosztyantinyivkai irányban kilenc, a pokrovszki irányban tizenkét orosz rohamot vertek vissza; a nap folyamán összesen 148 összecsapás történt. Ez egyoldalú ukrán állítás, független forrásból egyelőre nem erősítettük meg.
• Odessza, élelmiszerraktár (ukrán helyi vezetők, AP átvette): Három halott; a raktár óvodák és iskolák ellátására szolgált.
• Kirisi finomító (orosz kormányzói közlés, AP átvette): Tűz a KINEF olajfinomítónál.
• Bucha és Obuhiv járás, energetikai célpontok (ukrán közlés): A kijevi megyei katonai adminisztráció vezetője, Timúr Tkacsenko szerint energetikai létesítmények sérültek Bucha és Obuhiv járásban. Ez ukrán állítás.
• Kiszivárgott Rosstat-adatok: A Guardian és a Telex szerint a kiszivárgott adatok 412 576, a háborúhoz köthető orosz halálesetet tartalmaznak. A teljes adatbázist független forrás nem igazolta; a Guardian is jelezte, hogy a teljes adathalmaz hitelességét nem tudta függetlenül megerősíteni. A Rosstat elismerte a betörést, de tagadta, hogy érzékeny információhoz jutottak volna.