Baka András nem írta alá az állami vagyon védelméről szóló törvényt, az Alkotmánybírósághoz fordult

Baka András köztársasági elnök nem írta alá az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelméről szóló törvényt, hanem előzetes normakontrollra megküldte az Alkotmánybíróságnak. Ez a Sándor-palota hétfő délutáni közleményéből derült ki. A törvényt az Országgyűlés november 3-án fogadta el.

Az államfő két rendelkezés alaptörvény-ellenességét kéri vizsgálni. Az első szerint a befektetési jegyek tulajdonosainak 60 százaléka kikényszerítheti egy zártkörű befektetési alap kezelőjének leváltását. Baka szerint ez a már működő alapokat is érintheti, köztük olyanokat is, amelyekben egyáltalán nincs vagy csak részben van állami vagyon, holott a törvény címe szerint éppen az állami vagyon védelme a cél. A beadvány szerint a szabály sértheti a bizalomvédelem elvét, a kisebbségi befektetők és az alapkezelők tulajdonjogát, egyes pontjai pedig olyan homályosak, hogy a normavilágosság és a hatékony jogorvoslathoz való jog is sérülhet.

A második kifogás a kötelező vételi ajánlatot érinti. A jelenlegi szabályok szerint aki jelentős befolyást szerez egy részvénytársaságban, annak ajánlatot kell tennie a kisebb részvényesek papírjainak megvételére, így ők kiszállhatnak a cégből. Az új törvény bizonyos esetekben mentesítene ez alól, az államfő szerint pedig ez sértheti a kisebbségi részvényesek védelmét és a már részvényes befektetők jogos elvárásait.

Baka a beadványtól függetlenül azt is megjegyezte, hogy a javaslat benyújtása és elfogadása között alig 26 óra telt el, és nem volt sem társadalmi, sem szakmai egyeztetés. A közlemény szerint a sürgős elfogadás oka nem derül ki. Az államfő arra is figyelmeztetett, hogy ha az állam közhatalmi eszközökkel befolyásolja a pénzpiaci szabályokat, az megingathatja a magyar pénzügyi rendszer iránti bizalmat és elbizonytalaníthatja a nemzetközi befektetőket.

A törvény más részeit, például a takarékszövetkezeti integrációs szervezet megszüntetését és az Eximbank szabályainak módosítását az elnök nem kifogásolta. Az Alkotmánybíróságnak most arról kell döntenie, hogy a kifogásolt rendelkezések összhangban vannak-e az Alaptörvénnyel.